Az ablak

Ezt a kis anekdotát ma kaptam egy kedves ismerősömtől :

AZ ABLAK

Sok szeretettel:Erzsi

Ablak

Két, súlyosan beteg ember feküdt
ugyanazon kórteremben.

...Egyikük minden nap délután
felült az ágyban egy órácskára, hogy
ezzel megmozgassa a szervezetét.

Az ágya a kórterem egyetlen ablakához
közelebbi volt.

A másik beteg ember egész nap csak
feküdt az ágyában, a plafont bámulva.

Beszélgettek a családról, feleségről,
gyerekekről, a katonakorukról,
a nyaralásaikról, ahogy az szokásos
ilyen helyzetben.

Az az ember, aki az ablaknál feküdt,
minden délután, amikor felült, azzal
töltötte az időt, hogy elkezdte közvetí-
teni a másiknak, mit lát az ablakon át
a kinti világból.

A másik ágyon fekvő embert egy idő után
szinte csak ezek a színes beszámolók
tartották életben,már alig várta őket,
ez volt minden változatosság az életében.

Az ablak egy kellemes, tavacskával díszített
parkra nézett.

Vadkacsák és hattyúk úszkáltak a tavon és
gyerekek játszottak távirányítós játékhajóikkal
rajta.

Szerelmespárok üldögéltek a színes virágágyá-
sok mellett órákig, egymásba felejtkezve.

Miközben az ablak melletti beteg
kimerítő részletességgel írta le a kinti
világot, a másik, folyton fekvő behunyta a
szemét és maga elé képzelte a látványt.

Egy meleg délutánon az ablak melletti ember egy, a
parkon átvonuló karneváli menetről beszélt.

Bár a folyton fekvő ember nem hallotta a zenészeket,
maga elé képzelte őket a másik érzékletes leírása
alapján.

A napok és hetek teltek.

Egy reggel a betegeket fürdetni készülő nővér az
ablak melletti embert élettelenül találta az ágyában,
mert az éjjel csendben elaludt örökre.

Elszomorodva hívta a személyzetet, hogy kivigyék az
elhunytat

Amint alkalom kínálkozott rá, a korábban a belső
ágyon fekvő beteg kérte,hogy a másik ágyban
fekhessen.
A nővér szívesen segített, kényelembe helyezve
őt azon az ágyon, majd magára hagyta.

Lassan, fájdalmaktól gyötörve az ablak felé fordult
az ember és megdöbbenve látta
:..........az ablak egy tűzfalra néz.

Megkérdezte a nővért, mi történhetett az eltávozott
szobatárssal,hogy olyan szépnek festette le az
ablakon túli világot.

A nővér elárulta, hogy az az ember vak volt, nem
láthatta a falat sem .

Valószínűleg csak bátorítani akarta Önt! - mondta
a férfinak
Tanulság:

Igazi boldogság boldogabbá tenni másokat, nem
törődve saját helyzetünkkel.

Bajainkat megosztva csökkenthetjük őket, de ha
derűnket és boldogságunkat osztjuk meg másokkal,
megsokszorozzuk azt.

Ha gazdagnak szeretnéd érezni magad,számold
össze azokat a dolgokat az életedben, melyeket nem
vehetsz meg semmi pénzért.

Minden nap az élettől, így becsüld meg a
napjaidat, melyek száma - bármilyen sok is jusson -
véges !!!

TAVASZ

Tavasz van !!!!!!!!!

Már napok óta gyönyörű tavasz idő van errefelé !
....és most nagyon remélem, hogy holnaptól nem romlik el, mert itt ,hogy tartósan szép idő legyen, majdnem esélytelen. De a legjobb, hogy nem fúj a szél !!!!

Hubával is megkezdtük már az egészségügyi levegőzéseket és nagyon jókat alszik a babakocsijában.
Szikrázik a napfény a tengerparton, persze nincs kánikula, de azért bőven 10 fok felett van a hőmérséklet ,sőt ebben a pillanatban a kinti hőmérőnk az ablakban 22 fokot mutat.
Na jó, ez egy kicsit csalóka, mert idesüt a nap és magasan is vagyunk, de 15-16 fok biztosan van .
Na ezt már szeretem ! :)

Már csak a jó kis testmozgás hiányzik, de attól tartok , hogy ki kell várnom a gyermekágyi időszak végét . Az még bő 3 hét..........de lehet, hogy vmi engedményt adok magamnak ! ;)

fogadtatás

Bár már 1 hete visszatértünk Zeebruggeba, de nem sok időm, energiám volt folytatni elektronikus naplómat.
Lassan kialakul a napirend, bár ez még szerintem nagyon sokáig változékony lesz. Inkább azt mondom, hogy lassan kezdek hozzá szokni, hogy az eseményeket nem lehet a klasszikus 60 perces órához igazítani :)
Amúgy Huba baba nagyon rendes kis manus, szépen "eszik" , még elég sokat alszik, felesleges sírás, hisztinek még nincs nyoma.
A tesók nagy örömmel fogadták, mindenki csodálkozott a méretein és a várható féltékenység is minimalizálódott.
Dia kezdetben a szoptatás miatt volt kicsit kiakadva, közölte, hogy Huba is menjen ki az asztalhoz és egyen ebédet :) , de aztán sikerült valahogy elmagyarázni, hogy a pici babák már csak ilyenek, ők még csak anyatejet tudnak enni , de ez azt is jelenti, hogy cserébe nem eszi meg a Túró Rudit sem. Nos azóta már ezzel sincs gond ! :)
Szívesen sertepertélnek körülötte, szívesen veszik kézbe, ha hagyjuk, figyelik, hogy a légzésfigyelő jól működik e , stb....

Örültem az otthoni fogadtatásnak is, örültem, hogy sokan meglátogattak minket a kórházban vagy az ideiglenesen újra birtokba vett lakásunkban , de nagyon örültem az sms- eknek, emaileknek ,telefonhívásoknak is.
"Ha az ember az örömét meg tudja osztani a szeretteivel ,akkor az sokszorozódik , ha a bánatát, akkor az feleződik. " Ez esetben jó , hogy a kellemes sokszorozódást élhettük át és külön köszönöm a sok és különféle segítséget is ! ( Külön köszönet ezúton a Csehó családnak is ! !!! )

A visszatérésünk után itt is kellemes fogadtatásban volt részünk , végre Sylvinek is bemutattuk az általa emlegetett " + 1 főt ", a szomszéd idős házaspárnak most esett le a tantusz, hogy nem a "jóléttől" kerekedtem ki az elmúlt hónapokban, így mikor meghallották a jóhírt, másnap meg is látogattak minket. Megjegyzem ez a szívélyes közeledés nem jellemző túlságosan a belgákra.
A gyerekek iskolájában is várták már a híreket, így amikor a suliban újságolták az eseményeket, a tanári kar az igazgatóval együtt egy nagyon kedves "Isten hozott" üdvözlőkártyával és egy kis ajándékkal kedveskedett újszülöttünknek !
Majd a hittantanárnő is kedves sorokat írt családunknak és Ő is a legjobbakat kívánta ! :)

Remélem, hogy ezt a nagyon kedves és ideális fogadtatást hosszú , egészséges , boldog élet követi majd !!!

Elkezdtem a fényképeket feltölteni a picasara ,amit itt lehet elérni :

http://picasaweb.google.com/dorottyazb

akkor most...

Néhány mondatban összefoglalom végre Huba érkezését, igyekszem lényegre törő lenni. :)

Az utolsó napokban vált biztossá, hogy haza tudunk jönni és csak reméltük, hogy időben hazaérünk, mivel azt már az itteni doktornőtől tudtuk, hogy meg kellene indítani a szülést, mert Huba a 35. hét óta nem fejlődött megfelelően. Adott is időpontot március 2-ra ! :)

A nem túl rövid utat viszonylag jól viseltük mindannyian és nagyon örültünk az OTTHON érzésnek, főleg, hogy most a saját lakásunkban tudtunk 2 hétig táborozni.

Huba óvatos jelzéseket adott már, hogy esetleg jönne, de aztán mindig "meggondolta" magát.Kedden délután ( március 1. ) aztán bementünk a klinikára, ahol röviden vázoltam a szituációt.
Ott a szülésznők még 2 napot jósoltak, de az ügyeletes orvos a vizsgálat után szintén kicsinek gondolta Hubát (2350 g -ra becsülték) és mivel a CTG is tachycardiára utalt , az ügyeletvezetővel együtt a burokrepesztés mellett döntöttek.
Örültem is meg nem is, egyet tudtam , innen már nincs kiút....:)
6 órakor megrepesztették a "babazsákot" és onnan már "csak" állni kellett a megpróbáltatásokat.
A beígért 1-2 órából végül 6 óra 13 perc lett,ami hatodjára nem egy Forma 1 -es tempó , főleg, hogy végig infúzióra kötve álldogáltam, időnként Laciba csimpaszkodva, időnként pedig az elválasztó falat eltolva.
Aztán fél 12 körül, már kezdtem "utálni" a férjemet :))), akkor már sejtettem, hogy nem lehet messze a vég.
A kórházi személyzet nagyon kedves és segítőkész volt, két ájulás között hallottam, hogy kedélyesen elbeszélgetnek Lacival az élet dolgairól. :) Tényleg nagyon aranyosak és tettre készek voltak és ami a legfontosabb, hogy biztonságban éreztem magam a jelenlétükben !
Sajnos kedvenc Doktornőm nem tudott jelen lenni, de ezúton is köszönöm az elmúlt 9 hónap alatti figyelmét, segítségét ! ( Laci mondaná, hogy majd legközelebb : :)) )

A katarzis végül március 2 -án , éjjel 0 óra 13 perckor következett be, amikor is 2900 g mal , 53 cm- rel megszületett 4. kisfiúnk, aki a családi klánban a 6. helyet foglalja el !

Hála Istennek teljesen egészséges és nem is olyan apró !!!

értesítő szép üzenet

Zsuzsi barátnőm meglepett ezzel a képeslappal , aminek nagyon örültem és nagyot mosolyogtam, mert teljesen jól beletalált a pillanatnyi karakterbe ! :)

Hiába a nevünk rajta is kifogott, úgyhogy mielőtt rögzítenénk a majdnem jó megoldást , itt most leírnám mégegyszer helyesen :

ZECHMEISZTER Huba Viktor

:)

Huba Viktor

2011. március 2-án kora hajnalban megérkezett Hubánk!