Màr mindjàrt Szilveszter van, de még nem szaladtam ki az idôbôl és gondoltam egy pàr sorban is beszàmolok az itteni eseményekrôl.
Szenteste jól sikerûlt , a gyerekek izgatottak és kivàncsiak voltak. A nap nem indult a legegyszerûbben ,mert olyan szélvihar volt egész éjjel; hogy Lacival alig mertûnk aludni, attól féltûnk, hogy az ablakok nem birjàk majd a strapàt.
Délelôtt sem csillapodott, igy a készûlôdés is csak dôcôgve ment.
Késô délutàn ,mialatt Papa készitette az ünnepi vacsoràt, Lacit arra biztattam, hogy sétàljanak màr végre egyet a tengerparton a gyerekekkel, hogy azalatt én is kinyithassam a szuper titkos rejtekhelyeket ( amit persze az összes nagyobb gyerek is ismer).
Huba elaludt a kisszobàban, igy hàt ô itthon maradt , én meg hogy nehogy véletlenûl meglepjen idô elôtt, ugy pakoltam, rendezgettem, mint "speedy gonzales", csak úgy füstölögtek a csomagok a kezem alatt.
Persze idén is volt olyan ajàndék, amit olyan jól elrejtettem, hogy kb 2 infarktust kaptam mialatt kerestem, de végûl meglett, bàr egy màr csak akkor kerûlt elô, amikor a gyerekek màr majdnem tul voltak az ajàndékbontàson, ugyanis Glória zenélôs kôrhintàjàt a garàzsban rostokoló régi mosogépbe bujtattuk. Persze ezt elfelejtettem, de szerencsére Zalàn egyik nap "véletlenûl" megtalàlta és most hogy a fa alatt nem làtta, figyelmeztetett, hogy ugye nem felejtettûk el ? :)))
"Zalàn, titkos küldetésed van ! " -szólt a parancs és mivel zalàn jófej és gyors, egy szempillantàs alatt lerohant az elveszett csomagért ,amit egy ügyes mozdulattal végül sikerült a fa alà becsusztatni, így Glória az egészbôl semmit sem vett észre . :) Csak örült !
Visszaugorva egy pillanatra oda, amikor a többiek még lent sétàlgattak, de én màr végeztem a szobàban , bementem Hubàhoz , hogy felébresszem.
Mondtam neki, hogy Huba ébredj, mert szerintem épp itt jàrnak az angyalok. :)
Kipattant a szeme, mondtam, hogy gyorsan öltözzünk fel ,ami némi nyekergés mellett, de többé kevésbe ment is és szépen elindultunk a becsukott ajtajú nappali felé.
Mondtam, hogy még nem szabad bemenni, de a kulcslyukon, ha akar be tud kukucskàlni, hàtha làt valamit.
A szobàban kissé sejtelmes fényt hagytam , a kulcslyukon keresztül az csomagokból apró részleteket làthatott, de egy biztos, hogy tàtva volt a szàja . :)
Kérdeztem Tôle, hogy "na , làtsz vmit ? "
Sokat mondóan bólogatott .:)
Mit làtsz, mi van ott ? -kérdeztem Tôle .
A fûlemhez hajolt és odasúgta : " Ajàndék" :)
Olyan aranyos volt !!!!!!!! Megbeszéltûk, hogy a tôbbiek is mindjàrt itt lesznek , megvàrjuk ôket és ha meghallja a kiscsengô hangjàt, akkor szabad csak bemenni.
A nagyobbak jófejek voltak, mert ôk is tovàbbspanoltàk a kicsiket, igy a varàzslat a vàrtnak megfelelôen érezhetô volt . :)
A képeket màr mutattam, tudom, sajnos kissé homàlyosak lettek, de a pillanat lényegét azért sikerûlt megörôkiteni.
Egy biztos, pàr év mulva (is) biztosan jó lesz visszanézni !
