Diána Tünde ma reggel lesz 1 éves !!!!
Hihetetlen gyorsan elszállt,főleg, hogyha belegondolok, hogy közben és azóta mennyi minden történt velünk !
De most inkább az az egy évvel ezelőtti nap emléke erősödött fel bennem igazán.Olyan,mintha 2 hete történt volna.
Szerdán de.,amikor az utsó orvosi ellenőrzésen voltam, akkor már gondolta a doki, hogy nem fogom kihúzni a kiírt dátumig (aug.21., na ez is érdekes lett volna :) ), de nagyon remélte, hogy péntek reggelig igen,mert hogy Ő csütörtökön vmi miatt nem volt elérhető. A többiekhez képest nagynak ítélte az ultrahang alapján ezért péntek reggelre visszahívott,mondván, hogy szerinte a hétvégén legkésőbb úgy is megszületne Diána.
Mondtam férjemnek, hogy akkor csütörtökön ugorjunk le vonattal és a másik 4 gyerekkel a Balcsira, hogy fürödjünk még egy utolsót,mert hát a nyár további részében ennek lőttek.
Másnap reggel felkerekedtünk és levonultunk a Balatonra a szomszédok nagy megrökönyödésére, főleg, hogy hallották , hogy nekem másnap reggel 8 .kor jelenésem van a kórházban.:)
Nagyon meleg és emlékezets nap volt az esti vonattal Laci és én hazamentünk ,a gyerekekkel Faterkám lentmaradt a Balcsin. Mi vmikor féléjfélkor értünk haza és éjjel fél 2 -kor ismerős érzések fogtak el.
Próbáltam húzni az időt, de végül felébresztettem a teljesen kidőlt férjemet és hajnali fél 4-kor már a szülészet protokollján vettem részt.
Gondoltam, hogy nem megy könnyen, azt mondták ez alkati adottság, bár doktornőm szerint nehezen sem.
Azt tudom, hogy megállapítottam, hogy itt minden 2 évben romlik a színvonal,ami köszönhető volt akkor éppen Horváth Ágnesnek (csakhogy nehogy elfeljtsük, ha eljön a számonkérés ideje !)
Szóval, hogy a vajúdás folyamatát felgyorsítsuk a gravitációnak rá kell segíteni, úgyhogy megegyeztünk férjemmel, hogy nem enged lefeküdni, így a folyosón az infúziósállvánnyal a kezünkben sétálgattunk, sajnos a lépcsőre már nem engedtek ki,pedig akkor fele ennyi idő is elég lett volna!
Az maradt meg bennem, hogy nagyon álmos voltam, de Laci ezt a részét (is :) ) nehezebben bírta, nagyokat ásított mellettem.
Aztán kaptam vmi izomlazítót,hogy Dia lejjebb bírjon esni, de az olyan volt mint az igazságszérum,mert olyan hirtelen kettőt láttam mindenből és olyan nehéz lett a fejem meg a visszhagok csak jöttek, hogy állva sikerült elaludnom!
Tudom, hogy zokonvettem, hogy ébresztgetnek és gondoltam is szépeket,de mondták, hogy szülni jöttem vagy mi a szösz....
Gondoltam jó, de engem hagyjanak aludni,majd ébresszenek fel időben.
Na erről Dia gondoskodott,felébresztett és nem hülyéskedett.
De két roham között,ami megint csak másodpercek voltak visszaállt a paraszimpatikus rendszer és aludni akartam.
Akkor mondta a doki, hogy már reggel van és neki mennie kellene rendelni, de mondtam Neki, hogy most úgyis én jöttem volna,tekintve , hogy 8-ra várt ! :)
Aztán vettünk egy nagy lendületet , én gondoltam egy baromi csúnyát és azt, hogy már megint mit keresek itt, hogyan is lehetett ezt az érzést elfelejteni és ha leszállok innen, akkor agyonütöma férjemet, de akkor felkiáltottak, hogy itt van, nagyon szép kislány !!!
És mintha minden rossz egy pillanat alatt elillant volna (ami azért pár pillant után, még egy rövid időre visszatért ) és végre kezemben tarthattam az 5. genetikai enyhén módosított másolatomat ! :)
Mire a gyerekek reggel felébredtek a Balatonon, addigra a telefonjukban ott várta Őket a kishugukról készült videó!
