Epilógus

Kedves Mindenki !

Hol is kezdjem ????
Egyszer volt, hol nem volt Európa közepén volt egy ígéretes "kis "ország,pont olyan,amit a média is közvetíteni akart, (lsd köv-ben),de ez az ország már csak a normális fejű emberek álmában létezett egy ideje.
:(
Így hát , mivel magyar ember találékony és tanulékony , nincs mit tenni ,meg kell nézni, hogy máshol, hogyan csinálják azt, hogy sokkal gyengébb földrajzi, éghajlati, vízügyi, adottságok ellenére,élhető környezetben élnek !
Szerintem minden generáció elgondolkodik élete folyamán legalább egyszer azon, hogy hosszabb-rövidebb időre tanulmányútra induljon a nagyvilágba !

Egy szép napon, miután bevettük az aznapi bátroságpirulát, tettünk egy kísérletet és férjecském egy kis holland nyelvű segítséggel beadta az önéletrajzát , hátha kell vkinek egy szorgalmas munkaerő ?!
És mit adott Isten ? ....már tudjátok is.....kellett !

Szóval akkor "gyors " és drága papírintézés következett ( dupla agad bátorságpirula ) és Apuka 3 hét múlva már egy baráti házaspárnál horgonyzott, hogy megkezdje az új családi fészek felkutatását !
És én addig mit csináltam ?
Megkezdtem a régi családi fészek összecsomagolását és elhagyását. Igen az utolsó kiskanalat is be kellett csomagolni! Szörnyű volt beleértve azt is,hogy közben az 5 gyerekünk napi rutinszeánszai is ott voltak még a kezdetben csak éjszaka csomagolok program mellett. Aztán
lett belőle éjjel-nappal-éjjel , míg a végén már azt sem tudtam, hogy hányat is írunk pontosan.
Közben persze folyamatában megkezdtem az otthoniaktól való búcsúzkodást,( itt váltam bátorságpirula-függővé :) ) ami mi tagadás életem egyik legnagyobb megpróbáltatása volt, még akkor is, ha úgy indultunk nkei, hogy nemis olyan sokára ezt a folyamatot fordítva is eljátszuk.
Hogy mennyi mindennel járt még az, hogy férjem a határidő letelte előtt végül talált megfelelő lakást , így nem ugrottak a repülőjegyeink, útnakindítottuk a kocsinkat is ,ami kissé megtörve érkezett, de se baj ! Vagy ahogy felpakoltuk az egész lakásunkat egy kamionra, ami végül nem vitte ki a kutyánkat és egy nappal később érkezett meg Zeebruggesbe, ahova időre hívta párom a költöztetőliftet,amit újra ki kellett hívni,mert a kamion nem jött, de ezzel betette a kaput,mert aznap érkezett,amikor a mi repülőnk is és így Lacinak egy időben egyszerre kellett 2 helyen lennie,ami azért is érdekes,mert a reptér igen messze van a mi új otthonunktól. Tehát az utazás napján sem tudtam még biztosen,hogy hogy fogunk hazajutni és egyáltalán hova haza ????
De a csüggedést nem veszítettük és útnak indultunk az 5 gyerek és én ! :)
...és nem zuhantunk le ,pedig most divat az airbuszoknál a Boeing nagy örömére, ez az élmény most kimaradt.
Nyugiban vártunk a reptéren kb másfél órát ,mire régnemlátott Vitéz Zechmeiszter László :)
megérkezett értünk,úgy,hogy azt a pár tonna cuccot,ami aznap érkezett az előző helyett,egy fél nap alatt kipakolta és bevágta magát a megzúzott autönkba,hogy eljöjjön elénk ! :)))
Fura egy nap volt,de aznap amikor este 10 körül lement a nap,már egy új nap ment le,legalábbis életünk új szakaszának első napja. ;)