fura nyár

Tudom, tudom...már megint régen nem írtam. :(
Sok minden történt és igazából ez az első nap, hogy magamban vagyok, leszámítva a 6 gyerekünket.

Szóval Laci már egy hete visszatért Belgiumba dolgozni, mi pedig folytattuk a vakációnkat,aminek lassan a végére érünk.
Sajnos az időjárás nem volt kegyes hozzánk, bár eszembe jutott, hogy mindennek meg van a maga oka, talán a napsugárzás amúgy sem tett volna túl jót a magyar embernek. Szóval Huba így megúszta az első lebarnulást ,bár az éghajlattól igen csak felélénkült ,látszik, hogy élvezi a magyar levegőt.
Ismét nagyüzemben zajlott a társasági élet, akivel csak lehetett igyekeztünk összefutni (persze nem sikerült a teljesség igényével ) , de voltak napok, amikor 17 en ücsörögtünk házikónkban az esőzés miatt.
De azért nagyon jó hangulatban teltek a napok, gyerekek az elmúlt évekhez képest sokat csendesedtek.élvezik a szabadságot , a dzsungeles , elhanyagolt kertünket, a nagy sétákat, a későn fekvést, stb....

Csajos , barátnős hetünk is megvolt, sajnos nagyon gyorsan eltelt és kissé meg is sirattam, hogy megint egy évet kell várnom , hogy szeretett barátnőimmel éjszakákat pletykálhassunk át !
Mindig összegeznem kell magamban azt, hogy nagyon szerencsés vagyok, mert szuper jó barátokat (is) kaptam és a Balaton lett az a "szentély" ahol a legintenzívebben élvezhetjük egymás társaságát, már csak az egyébként közénk álló évközi távolság miatt is .

De még van pár napunk itthon és még pár kapcsolatot ápolgathatok, hogy majd odaát a nehezebb napokon legyen miből erőt merítenem !