valahol Európàban

Egy kis kalandom volt az elmúlt napokban .
Belevàgva a közepébe,egyszer csak  Franciaorszàgban, Lillben talàltam magam Brugge helyett .

No azért nem az ufók raboltak el , de majdnem.

A tôrténetben vissza kell kanyarodnom egészen 1994 -ig. :)
Ugyanis abban az évben érettségiztünk és mivel most 2014 . évet írunk, így aktuàlis volt a 20 éves érettségi talàlkozónk megszervezése.
Szerencsére akadt pàr aktiv osztàlytàrsunk, akik màr augusztusban nagy erôkkel nekilàttak a feladathoz és tôbblépcsôs egyeztetés utàn kitûzték az oktober 18-ai dàtumot.

Sikerült nekem is repûlôjegyet vennem erre az eseményre, úgy, hogy alig tôbb, mint 48 óràt töltöttem odahaza, ugyanis Oszi nélkûl még sehol nem voltam 1-2 órànàl tovàbb és Laci is csak igy tudta megoldani a szabadsàgolàsàt.
Persze ez sem ment egyszerûen, mert az utazàs elôtti héten Huba volt 3 napig magas làzas, csûtôrtôktôl vasàrnapig és természetesen az utazàst megelôzô csûtôrtôkôn Oszkàron is elôjôtt  ugyanaz a vírusfertôzés.
Hàla Istennek nem valami módosult vacaksàg tôrt ki rajta, hanem teljesen ugyanaz, mint Hubàn, azaz a magas làzon kivül semmi màs tûnet.
De azért igy is jol bekavart, mert a szombat hajnali indulàsig lamentàltam, hogy menjek e vagy sem , de Lacival jól àtbeszélve a dolgot és làtva, hogy a lefolyàs azonos, mégis nekiindultam.
A fogadó oldalon is csak akkor lettek biztosak az érkezésemben,amikor màr landoltunk,mivel elôzô este még üzentem, hogy nem biztos, hogy tudok menni.

Miutàn tudtam,hogy csak nagyon rôvid ideig leszek otthon, igy naggyàból inkognitóban voltam, csak azt a pàr embert értesitettem,aki érintett volt valamilyen képpen. Ja és persze a fogorvosnôt ! :)

A talàlkozó remekül sikerûlt , elég sokan jöttûnk össze, sajnos csak néhàny foto készûlt és sajnàlatos, hogy nem készitettûnk egy friss osztàlyképet, ez màr csak utolag jutott eszûnkbe.
De ez talàn azért volt, mert nagyon jot beszélgettûnk sztorizgattunk , tényleg jó volt újra egyûtt lenni !
Kb hajnali fél 4 volt, amikor Bogival leléptûnk , de akkor is leginkàbb azért hagytuk abba, mert a jozan ész azt diktàlta, hogy kell aludni pàr oràt a màsnaphoz is .

A visszautam viszont érdekes volt. :)
A Wizzair helyett a Ryanairral mentem, ami kapàsbol késve indult és a szembeszél miatt a késést még nôvelte is.
Amikor leszàlltunk, màr làttam, hogy valószinûleg lekéstem a shuttle buszomat, amire jegyet foglaltam.
Hivtam Lacit, hogy igy nem igazàn tudom, hogy mikorra érek Bruggebe.
Ahogy kiléptem a reptér kapujàn làttam, hogy 2 shuttle busz indulàsra készen pöfôg és hogy sokan szaladnak oda.
Persze én is szedtem a làbam, hàtha ...
Egy ügyintézô hôlgy kedvesen kérdezte,  hogy hovà szeretnék menni ?
Mondtam , hogy Bruggebe.
Akkor a màsik buszra szàlljak, ami a taxi môgôtt àll ,mert ez Brüsszelbe tart.
Sietve ràngattam tovàbb a tatyómat,  amikor is végre làtótérbe került a keresett busz.
A sofôr épp az utolsó csomagokat pakolta be a csomagtartóba, amikor felnézett ràm és elkérte a jegyemet.
Odaadtam, ô felment a buszba és beolvasta a vonalkódos jegyemet a ketyeréjen, majd kôzôlte, hogy rendben van és foglaljak helyet. Pàr pillanat és màr szàguldottunk is az autópàlyàn, én pedig elégedetten jeleztem Lacinak, hogy mégis hamar jövök, mert megvàrta a gépet a busz.
Aztàn màsfél óra szünet utàn ,amit relaxszal töltöttem , felnéztem és valami nagyon nem tetszett a làtképben.
" Jééé, ez egy nagy vàros ! Vajon hol vagyunk, Antwerpenben ??? De az nem ilyen ....és miért van ennyi francia rendszàmú autó? """ gondoltam magamban.
Odasiettem a vezetôhöz, hogy mégis mikor érünk Bruggebe ?
Megijedve , bambàn nézett ràm és kôzölte, hogy nem megyünk Bruggebe, ez itt Lille .
Hàt egy kicsit ideges lettem, fôleg ahogy a fejére néztem ,mert làtszott rajta, hogy zavarban van ,de nem fogja megoldani a problémàmat.
Kérdôre vontam, hogy miért hozott Lillebe, amikor làthatta a jegyemen, hogy Bruggebe tartok.
Innentôl kezdve sofôr baràtunk màr nem beszélt angolul, de azt felajànlotta, hogy Charleroiig visszavisz.

Újra felhivtam Lacit, hogy képbe hozzam, nem ott vagyok ahol kellene....
Közben Miki baràtomat is csôrgettem, hogy ràvegyem, adja àt telefonon keresztûl a sofôrnek cimzett, de sajnos vagy szerencsére, Miki és francia nyelvtudàsa, nem volt elérhetô . :)

Laci viszont lelkesen segitségemre indult ,persze GPS és térkép nélkûl :)

Itt màr egy új bejegyzést kezdhetnék, mert hàt egy nagyobbacska vàrosban megtalàlni valakit ugy, hogy egyikônk sem rendelkezett helyismerettel és franciàul sem makogunk, bàr Laci miutàn nagy nehezen ràmtalàlt, addigra màr egész jol értekezett ezen a nazàlis hangzàsú nyelven.
Az egymàsra talàlàs célegyenesében az segitett, hogy be tudtunk azonositani pàr épûletet, amit làttunk magunk kôrûl és a felàllvànyozott templomtornyot. Onnantól kezdve màr csak egy Széna tér méretû helyen kellett keresgetnûnk egymàst :)

Minden jó, ha vége jó , estére mindenki a helyére került és hàla Istennek Oszkàr is jobban volt ! :)