Lacit az itteni gyülekezet lelkésze ,Alexander Eberson felkérte egy pàr hete, hogy gondolkodjon el azon, hogy vàllalnà e azt, hogy az itteni minigyülekezet diakónusa legyen ?!
Elmondtuk, hogy nem tudjuuk, hogy mit hoz a jövô, hogy mikor költözünk haza, hogy nyaranta alig vagyunk itt, stb....nem lenne szerencsés, ha valami olyat vàllna be Laci,aminek aztàn nem tud igazàból eleget tenni.
Alexander elmagyaràzta, hogy ahhoz , hogy a gyülekezetünk önàllóvà vàljék , szïkséges, hogy bizonyos szolgàlatoknak hivatalosan is legyen gazdàja.
Ismeri a szokàsainkat, a nagycsalàddal jàró feladatokat, tudja, hogy leginkàbb felvàltva tudunk istentiszteletre jàrni, mert az egyikônk Oszira és Hubàra vigyàz otthon, míg a màsik a nagyobb gyerekekkel a gyülekezetbe megy,stb... de tudja azt is,hogy sok mindenben szàmithat rànk, hogy közösek az alapjaink ,hogy komolyan vesszük a hitünket,egyszóval jó munkatàrsnak gondolja Lacit és olyan feladatokat bizna rà,amit el az idôbeszotàst figyelembevéve is el tud làtni.
Így történt, hogy tegnap délelôtt az istentisztelet keretei között ,ünnepélyesen beiktattàk Lacit a diakónusi szolgàlatba.
A gyülekezet nagyon kedvesen fogadta az új helyzetet , tényleg sok szeretettel àlltak hozzànk (bàr ez eddig is igy volt). A lelkipàsztor beszélt arról is ,hogy ez egyfajta lehetôség arra is, hogy a mostani gyülekezetünk felevegye a kapcsolatot a magyarorszàgi , régi gyülekezetünkkel és egy testvéri kapcsolatot alakitsunk ki a két gyüli és a két orszàg között. Nagyon értékelem az igyekezetét !!!!!
Most vasàrnap az egész csalàd jelen volt az ünnepélyes alkalmon, nem mondom én kissé leizzadtam, hogy csöndben tudjam tartani Oszkàrt, abban a pici helyésgben, de a lelkész felesége, Tonja egy vödör szinesceruzàval megmentette a helyzetet, amibôl Oszi elôszeretettel osztogatott a résztvevôknek a prédikàció alatt . :)
Guszti készitette , sajnos csak 1-2 felvételt a fogadalomtétel alatt, de azt megmutatom .
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése