màrcius idusa

Büszkeséggel és a történelmi pillanatot megértö tudattal írok arról,hogy pàr napra hazarepültünk màrcius közepén.
A dolog apropója a màrcius 15-i megemlékezés és a Békement volt.
Nem itt szoktam kiélni politikai vélemény nyilvànitàsomat ,sokkal inkàbb mindenfelé :) , de ennek itt emlékkönyvbe illô szerepe is van.

Ott voltunk mindannyian, kicsik és nagyok ...

Az esô és az éppen elromló idôjàràs ellenére az élmény ,a közhangulat , az ünnepség tartalma , a mûsor és a miniszterelnôk beszéde a nemzeti összetartozàssal volt àtfûtve . Aki ezt nem élte meg, nem érti vagy nem érzi, annak nem tudom elmagyaràzni.
De làtva azt a sok embert ,akikkel a menetben is talàlkoztunk és beszélgettünk (,ki ,miért és honnan jött, mit gondol, mit vàr , mit és hogyan tesz), jó volt újra megerösôdni abban, hogy bizony sokan vagyunk, akik nem akarjuk ezt az anarchista masszàt , a "csodàlatos " multikultit, az iszlàm vilàg terjedését, a genderizmus, homoszexualitàs, abortuszpàrtoló hangok terjedését.
Hiszünk  az EGY Istenben ,a kereszt(y)én(y) értékrendben,  hiszünk a csalàdban ,mint legfontosabb tàrsadalmi egységben , hiszünk a nemzetàllamok szükségességében , az anyanyelvünk csodàlatos összefogó erejében , az ôseink eredményeiben , egymàs és a hazànk épitésében ,legyen az szó szerint, vagy kultúra- vagy sport, vagy tàrsadalmi eseményként megnyilvànulò . Hiszünk a teremtés rendjében , a természet szépségében , az emberek felelôsségében, amirôl gyakran "szeretünk "megfelejtkezni.....

Tudjuk, hogy a mostani vàlasztàs nem elsôsorban belpolitikai szinten zajlik. Tudjuk ,hogy egy nagy vizvàlasztó partjàn àllunk , a kérdés most sokkal inkàbb a hosszútàvú jövönkrôl szól .

Budapest a legélhetôbb fôvàros ma Európàban . Magyarorszàg pedig az egyik legnyugodtabb , legbiztonsàgosabb orszàg . Jó lenne , ha az is maradna  !