Hírességek Csarnoka

November 10-én  a délutáni órákban Aput beiktatták a Hírességek Csarnokának Tagjává, azaz a "halhatatlanná" vált magyar jégsportolók klubjába !

Tudtuk, hogy idén Ő lesz az újonnan beválasztott 2 élő sportoló egyike ( a másik Tejfalussy Béla) , csak az nem volt biztos, sőt egyáltalán nem úgy nézett ki a dolog, hogy én is ott ttudok lenni ezen a nagy eseményen.

Éppen ezért Apunak nem mondtam semmit, még akkor sem, amikor sok szervezés után végül is kiderült, hogy hazarepülök az ünnepségre, de másnap hajnalban már Apuval együtt jövünk is vissza .

Ezúton köszönet a szervezésben segítőknek , titoktartóknak , drukkolóknak ! :)

Szombat hajnalban indultam el innen Zeebruggéból ki a reptérre, ez kb 2 óra távolság kocsival és miután szerencsésen nem késtem le a gépet, pedig a reptéri személyzet mindent megtesz egy kis izgalomért, még várnom is kellett, mivel a gépünk 40 perc késéssel szállt le Charleroiban.

Végre beszállhattunk, de még fél óra szömötölés után bemondták, hogy sajnos a gép meghibásodott és a szerelők nem tudták biztonságosra rendbehozni a gépet, ezért menetesítő járatra kell várnunk.

Na ekkor kissé ideges lettem, mert a bizonytalanságban félő volt, hogy nem érek oda a megbeszélt találkozóra, ahol a kora esti eseményre a névreszóló jegyemet átvehetném a megbízott kontakttól.

Hála Istennek aztán nem az égből jött gépere kellett várni, hanem valamit átszerveztek az irányítók és egy ott parkoló repülőbe kellett átszállnunk, ami aztán egy óra késéssel útnak indult, így  még időben odaértem, ahova kellett. :)

A beiktatás a Sport Arénában volt 2 meccs között a Jégsportszövetség termében, egy kis fogadással egybekötve.

Amikor beléptem a terembe , Tesómat hamar észrevettem, Apu épp beszélgetett valakivel , de pár pillanat múlva döbbent arckifejezéssel, leesett állal nézett vissza rám ! :)))

Nem hitt a szemének, épp az imént mondta valakinek,hogy hajnalban korán kel,mert jön ki hozzánk, erre meg én ott állok vele szemben ! :)))

Láttam, hogy nagyon meglepődött, de nagyon örült , egyszóval megért minden fáradságot és energiát , ez  kis mókás meglepetés.

Maga az ünnepség is nagyon szép volt, olyan családias, barátságos , hangulatos, tele régi arcokkal, akikkel még kiskoromban találkoztam utoljára !

Régi nagy nevek, akik felett az idő biz'a elrepült, de a mai napig őrzik szívükben, lelkükben , elémjükben azt a sok közös küzdelmes csatát, amit valaha együtt vívtak a világ különböző jégpályáin, hasonlóan nagy , hírességek ellen.

Szép volt !

Az otthon tartozkódásom olyan rövid és célirányos volt, hogy gyakorlatilag 1-2 emberen kívül nem is tudott róla senki, mivel ezúton semmi esélyem nem lett volna bárkivel is találkozni , de akkor is jó volt otthon lenni!

Másnap hajnalban ahogy írtam már, Apuva legyütt repültünk vissza Charelroiba, onnan a parkolóban hagyott kocsival vissza Zeebruggebe ( persze, hogy keresnem kellett a kocsit a parkolóházban :))) ) ahol a gyerekek már nagyon várták a nagyon szeretett Nagyapjukat !

Hát ezért volt olyan különös az a bizonyos szombat ! :)