A fotók az iskola honlapjàn jelentek meg ,természetesen Gusztàv nagyon ûgyelt rà, hogy egyiken se legyen rajta, de a hangulat kedvéért érdemes megnézni, hogy itt milyen az "erdei iskola" belga vàltozata.
Azt hiszem, hogy egy pesti, lakótelepi gyerek szàmàra , azért ez mindenképpen különleges élmény volt.
"2013 április 22 és 26 között az iskolával egy speciális GWP (geïntegreerde werkperiode) kiránduláson vettem részt. Hollandiába mentünk, ahol egy héten keresztül egy nem túl tágas hajóban lakva jártunk az "IJsel"tavon városról városra, és néztük meg az ottani látnivalókat.
Az elsô nap egy 7 és fél óra utazás után végre megérkeztünk Enkhuizen-be, ahol a hajók a kikötôben álltak. Az átpakolás és egy rövid eligazítás után kifutottunk a kikötôbôl, és nekivágtunk a hét egyik leghosszabb tengeri útjának. Este úgy kb. 8 körül megérkeztünk Workum-be, egy kisebb városkába, ahol másnap egy helyi sportot próbáltunk ki. Ez a sportot a helyiek Fierljeppen-nek hívják, aminek az a lényege, hogy a mólóról nekifutva, egy hosszú botot elkapva és arra felmászva átjusson az illetô a vizesárok túloldalára. A homokon való gyakorlás után egyre nagyobb távolságokat ugorhattunk át így, és végül egy kb. 5 méteres szakaszhoz értünk, ahol ár a bot sem volt elég hosszú ennek az ároknak az áthidalására. Természetesen mindenki beugrott a vízbe, amirôl csak utólag derült ki, hogy csak 3 és 5 fok körül lehetett. Visszatérve a kikötôbe, otthagytuk a várost, és egy sziget, Texel felé vettük az irányt. Másnap hajózás helyett körbebicikliztük a szigetet, és megismerkedtünk annak élôvilágával (természetesen a fókákat is beleértve, akik utunk során nem egyszer kisérték a hajónkat). Csütörtökön megkezdtük a visszautunkat, és végcélunk, Enkhuizen közelében lévô városban, Medenblikben szálltunk meg, ahonnan csak pénteken értük el végsô uticélunkat. A busz délután háromkor indult vissza Blankenbergebe, de a 331 kilométeres távolságnak köszönhetôen csak este tízre értûnk haza. "
.jpg)
.jpg)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése