Hurrà, hurrà 2 .

Szoval miutàn a szûlésznô eleget tett a protokollnak , megkezdte az adatok felvételét.
Ezidô alatt is haladtak a dolgok a maguk természetes tempojàban. Mire végeztûnk az papirmunkàval , doki bàcsi is megérkezett és éjjel fél 12 elôtt pàr perccel a legbelsô szobàba kisértek, ahol kissé nehezen, de végûl sikerûlt burkotrepeszteni és ezzel felgyorsitani Oszkàr érkezését. Megkaptam a nem tul kedvelet, àmbàr hatékony oxitocinos infuziomat és beguritottàk a vajudàst kônnyitô oriàslabdàt is, amin àtvészeltem a legundokabb idôszakot.
Attol tartottam, hogy hasonloan az elôzô szûlésekhez, egy bizonyos ponton elakad a folyamat és elhuzodik az egész,ami végûl egy jo kis kimerûlést eredményez. Igy hàt igyekeztem tartalékolni az energiàimat és a lelki egyensulyomat, arra gondoltam, hogy kb 3 oràt ki kell birnom a menetkôzben màr nagyon agresszivvé vàlt fàjàsok kôzepette.
Ilyenkor szinte egyik pillanatrol a màsikra elmegy az ember ereje és csak befelé , a tulélésre koncentràl.
Màr màr csak lassan és rôviden volt kedvem vàlaszolni a szûlésznô kontrolàlo kérdéseire, a hangok kezdtek "hàtulrol" szolni olyan vizioszerûen ,Laci jelenlétét is csak érzékelni voltam képes, kommunikàlni màr semmi kedvem nem volt. (erre szoktam mondani, hogy ez a "tàmadnak a pomogàcsok" àllapot ) :))
A CTG azaz a szivmonitor hangjàn hallottam, hogy a fàjàsok csucspontjànàl szinte lenullàzodik Oszkàr szivverése. Ebbôl arra kôvetkeztettem, hogy vagy mindjàrt beavatkoznak vagy màr bent van a szûlôcsatornàban és akkor kezdôdik az utolso felvonàs.
Doki be is sietett, hogy megnézze mi az àllàs és csak anniyt mondott , hogy készûljek ,a kôvetkezô rohamra màr teljesiteni kell. Kôzben felemelte a telefont és beszolt az ujszûlôttes ûgyeletes nôvérnek, hogy jôjjôn, mert szûlûnk . Na ez biztato volt, akkor màr nem tarthat sokà !
Az elsô nekirugaszkodàs is sikeres volt, mert elôvillant a hajas fejecske , bàr ekkor kissé megijedtek és visszatartàsra kértek, mert a kôldôkzsinor elôrebukott és az Oszi nyakàt kôrbefonta. Na emiatt esett le a szivhang.
Szûlésznô gyors mozdulattal kisazbaditotta és ujra zôld jelzést adott.
A màsodik nekifutàsra pedig gyôztûnk és ekkor pàr perccel negyed 1 elôtt jàrtunk , szoval mindôssze hàromnegyed ora telt el a burokrepesztés ota !
Oszkàr Nimrod teljes hangerôvel lépett a szinre, ami azt jelentette, hogy minden a legnagyobb rendben van !
:)
Azonnal odaadtàk azt a kis dràga csupasz manocskàt, aki még pàr perccel azelôtt egy teljesen màs vilàgban élte az életét.
Felemelô és semmi màshoz nem foghato élmény az elsô talàlkozàs , még hetedszerre is ! Sôt , talàn annàl is inkàbb !!!
Eszembe is jutott az a kis anekdota; amit màr egyszer feltettem , amikor "lekûldik" a kisgyermeket a fôldi életre és ô tele van szorongàssal, aggodalommal, de az Isten biztatja, hogy minden rendben lesz, màr vàrjàk Ôt odalent.....
Igen,màr nagyon vàrtuk