Dia régota mondogatta, hogy nem emlékszik rà, hogy milyen vonatzoni, igy gondoltunk egyet, menjünk valahova . A dàtum adat magàt, menjünk Iperbe, az elhiresült ,történelmi vàrosba, ami annak idején a mustàrgàzos tàmadàs tett ismertté .
A nagyon nem jöttek velünk, ôk màr az osztàllyal jàrtak ott, de a 3 kicsi nagyon élvzete a napot.
Iper sokkal szebb, mint gondoltam, kellems modern-tégi kisvàros, tàgas parkkal, terekkel, kellemes utcàkkal . Màs , mint Brugge ,de szebb, mint egy àtlag belga vàros.
Az idôjàràs is még kellemesnek volt mondható , a hideg és a vihros szél csak màra ért ide .
Nagyon sokan voltak , sok emlékezô és "ünneplô " ember jàrta a vàrost, angolok, kanadaiak, belgàk.
Sok felé viràgok, zàszlócskàk, rajzok, emléktàblàk.
Most éreztem elôször valami ünnepszerû hangulatot itt . Otthon ez sokkal erôsebb, de most itt is volt valami ünnepi .
Nem sokat fotoztunk, de azért pàr képet kattintottam , azt megmutatom.
Iperben is van àllatsimogató :)
a diadaliv belsejében 
a vàrosfal
a belvàros
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése