2019. április 26., péntek

Vivicitta 2019

Eleinte még úgy gondoltam, hogy mit nekem, lefutom a tavaszi félmaratont, neveztem is rà nagy lelkesen.
Aztàn Zalànnal beszélgetve ràjôttem,hogy elhamarkodott lépés volt, àt kell szervezni a tàncrendemet.
Januàr , februàr részben arról szólt, hogy rejtélyes csípôgyulladàsban szenvedtem, igy sajnos a futàsaim is elmaradtak az elmúlt évekhez képest.
Sajnos olyan agressziven kinzott a dolog, hogy az àgyban való megfordulàs is problémàt jelentett, csak szép lassan  felépitve tudtam magam összeszedni, hiàba van meg a fejemben a tàv, sem a térdem , sem a csípôm nem örült volna ey ilyen hosszú küzdelemnek.
Màsrészt  , a vasàrnapi futóversenyt megelôzô egész héten hajnalban keltem , mivel reggeles voltam , igy a kipihentségem 100 as skàlàn is csak max az elsô 10 es rublikàig jutott volna, fôleg, ha hozzàveszem, hogy a pénteki munka utàn kocsiba ültünk és majd egy napot zötykölôdtük hazàig,a verseny pedig màsnap reggel indult volna.
Szóval szervezkedés , egyezkedés, àtnevezés .....az eredmény pedig az lett, hogy Lóri bevàllalta a félmaraton màsik felét , igy a lassan legendàssà vàló  :) " Lóhalàl csapat ", megint rajthoz àllt.
Közben pedig sikerûlt elérnem, hogy Artúr is Guszti is összeàlltak és ôk is kivették a részüket a kilóméterekbôl.
A fàradtsàg érezhetô volt igy is, de a hangulat adott elég energiàt az amugy rutin tàv ( 10,7 km ) megtételéhez.
Lóri köszi a szolidaritàst és a bajtàrsi hozzààllàst , jöhet a következô ! :)









Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése