2010. szeptember 14., kedd

Zsuzsi szemével...

Amint írtam az elmúlt hétvégén megérkezett Sylvivel közös barátnőnk : Zsuzsi, akit már nagyon régóta vártunk.
Az ismeretség eredete is érdekes, közösen töltöttünk heti pár órát az elmúlt években ,mert mindhárman felvilágosult nők vagyunk :) és fontosnak tartottuk testünk és lelkünk karbantartását, szóval együtt aerobikoztunk . :)
(erről most egy csomó vidám emlék ugrik elő ! )
Szóval vicces,mert 3 teljesen különböző személyiség , sok esetben különböző gondolkodás, családi háttér stb..., de tessék sem az idő, sem a helyrajz nem számít, vmi nagyon összekötött minket,mintha ezer éve ismernénk egymást ! :)
Így esett, hogy Zsuzsi legyőzve a repüléstől való félelmét indulás előtt rátekintve a térképre megnézte, hogy hol is van balgium és bátran , csomagoktól roskadva felszállt a fapadosra , hogy pár napot velünk töltsön.
Szegény nem számított rá, hogy a repülés után még pár órácskát vonatozni fogunk, hogy elérjük végcélunkat, de legalább volt időnk kibeszélni magunkat. :)
Az időjárással is szerencsénk volt,mert egy kis esős beijesztés után tulajdonképpen nagyon szép időnk volt, így nem maradtak el a bringás programok sem.
Sikerült Hollandiába is átruccanunk egy sétára, Oostendében is kávéztunk egy jót, Lissewege , Blankenberge és Brugge sem maradt ki a protokoll repertoárból.
Persze barátnőnknek volt alkalma beletekinteni az olasz család fílingbe is, amit szerintem egy ideig nem fog elfelejteni. :)))))
Zsuzsi nagyon sok képet készített , igyekszem én is feltenni azokat a Picasara, akit érdekel, ott rá tud tekinteni.

Ne felejtsd , visszavárunk a kötelező "fél éves" rehabilitációra !!!!
Sylvi és Zsuzsi - 2010. Brugge A kötelező egységtáska !
Sylvivel Oostendeben. A kép "nyomokban" Zsuzsit is tartalmaz, mivel a poncsómat Tőle kaptam ! :)Mi hatvan évesek , avagy a Szex és New York Oostendeben. (Engem közben a homlokomon becélzott egy mesterlövész :) Lefejeltem a konyhapultot ! :))))))

2 megjegyzés:

  1. Megjegyzem a félelmemet nem tudtam leküzdeni, legfeljebb hazafele kevesebben kaptak röhögő görcsöt rajtam, ahogy szorítottam az ülést.
    A térképet pedig csak ott nálatok a szobában néztem meg, igazából ott csodálkoztam rá, hogy hol vagyok, és miért is repültünk Németország felett. Ennyit a hiányosságaimról.
    A vonatozásról pedig igazán bevallhatnád, hogy direkt volt, mivel nem tartottál nekünk aerobik órát, gondoltad ezzel kiválthatod! Hát nem!
    Az olasz család feeling tényleg felejthetetlen, de nem rossz emlék, sőt mulatságos és tanulságos is egy elpuhult kétgyermekesnek.
    Így „hatvanévesen” mozgalmas, és nagyon szórakoztató napokat köszönhetek „kis” barátnőmnek, és természetesen 60 után is, úgy félév múlva szívesen és boldogan fogadom a rehabilitációs meghívást.
    Ui.: azért megnézem, hogy megy e más is arra fele a repülőn kívül.

    VálaszTörlés
  2. Na látjátok, ilyen a Zsuzsi !
    ...és mi nagyon szeretjük Őt, mert megérdemli ! ;-)

    VálaszTörlés