Papás kaland

Papa ismét itt van nálunk látogatóban.
Gyerekek már nagyon várták , számolták vissza a napokat. :)

Már több ,mint egy hete , hogy megérkezett és még marad másfél hétig.
Persze minden napra esik egy kis sztori, de a mai az megint hozta a nagy átlagot.

Szóval , történt , hogy napközben elmentünk Sylvi, Papa, Dia, Huba és én nagy bevásárlásra.
Egy pár órát ellötyögtünk ,elég fáradtan értünk vissza, Papa mondta, hogy Ő nem is jönne el velünk a sulihoz , inkább pihen egy rövidet.
Diával és Hubával elmenetem a sulihoz ahol megbeszéltük a gyerekekkel, hogy kicsit kimegyünk csúszdázni ,mert Dia nagyon szereti.
Artúr nem akart jönni, ezért Ő inkább hazatekert, tudván , hogy Papa otthon van ,majd beengedi. :)
Mi nyugodtan továbbhajtottunk a parkba ahol egy jó órát elidőztünk.

Nem is sejtettük, hogy közben otthon zajlik az élet . :)

Utólag mesélte el Artúr, hogy hazament ugyan és csöngetett is , de semmi válasz.
Ekkor kitalálta, hogy fütyül, kiabál, kopog, dörömböl, kaputelefonál, de mégsem engedte be senki.
Kétségbeesetten körbeszaladta a házat , a tengerpart elejét , hátha Papa sétál vagy valami hasonló oknál fogva nem észleli érkezését.

Eredmény : negatív.

Ekkor meglátta az utcán a második szomszédot, aki figyelte Artúr különös kálváriáját és megkérdezte, hogy miben segíthet? !
Artúr elmondta, hogy Papának elvileg itthon kellene lennie, de semmi reakció a lakásból és a környéken sem találja.
Szomszéd jött és segített dörömbölni, csöngetni,kiabáltak is ,de úgy tűnt, hogy sehol senki.
Szomszéd felajánlotta, hogy elviszi Artúrt a parkba, hogy legalább minket megkereshessen, de Artúr megmondta, hogy mi nem engedjük, hogy beüljön idegenek autójába . :)

Na ekkor megérkezett Guszti,mert ma ő később végzett és elővette a kulcsot ! :)

Szomszéd aggódott, várta a történtek magyarázatát.
Nos.....Papa húzta a lóbőrt a kisszobában és semmire nem ébredt fel.
Szomszéd megnyugodott állítólag hangosan mosolygott , de örült, hogy nincs semmi baj.
Artúr és Guszti felrázták Papát, hogy közöljék Vele, hogy megérkeztek és mint egy csecsemő a másik oldalra fordult és pihent tovább egy rövidet. :)