Szeptember 1.

Na igen,szerintem ez a dátum sehol sem közkedvelt.........
Nekünk biztos, hogy egy különös szeptember 1-je volt az idei.
Reggel 8-kor ott álltunk a blankenbergi Zilvermeeuw (Ezüstsirály) iskola kertjében és kíváncsian vártuk, hogy kiderüljön, melyik gyerekünk melyik tanítóhoz és óvonénihez fog kerülni.
Először Zalán tanító néniét ismertük meg : fiatal, kedves, mosolygós, szőke nő ,aki érdeklődve üdvözölt minket. Azt értettem, hogy Anditól érdeklődött felőlünk, hogy kik vagyunk, mik vagyunk és mi hogyan fogunk hollandul tanulni, stb...
Pár udvariaskodó mondat után továbbálltunk a többi gyerekre hivatkozva. Kint az udvaron várták már Artúrt az új osztálytársai és az aktuális tanító. Ez a néni is szimpatikus volt, Artúr kissé megilletődve szemlélte, de miután látta, hogy megelégedetten kacsintottam rá, talán kissé megnyugodott,főleg, hogy mondtam neki, hogy semmi dolga nem lesz csak nézelődni, és a táskájában lapuló szendvicses dobozra emlézetettem, meg annak tartalmára.
Amíg ez az apró közjáték zajlott megérkezett az iskolatitkár(nő),akivel már többször találkoztunk és minden alkalommal nagyon kedves volt. Most is azért jött, hogy segítsen nekünk eligazodni és , hogy bemutasson minket a tanároknak. Örült, hogy feltaláltuk magunkat és tüstént előkerítette Guszti osztályfőnökét is. Na igen: .......Hát az a típus, aki nekem első látásra nem szimpatikus.:(
Ő egy idősebb korosztály,akin látszik, hogy küzd az idő múlásával , ezt leginkább a világoskékre festett szempillája árulta el,ami mögött nem egy mosolygós, bátorító szempár ,hanem egy kissé aggódó, tekintet húzódott. Látszott rajta, hogy nem érti, Guszti , hogy fog kommunikálni, ha nem beszél hollandul. :(
Igyekeztünk megnyugtatni, hogy Ő ezt az évfolyamot otthon már elvégezte, így a tananyag jó részével szerintünk nem lesz gond, igazából nyelvet tanulni jött ide, úgyhogy ebben szeretnénk , ha segítene. Egy protokoll mosoly átsuhant az arcán, de magamban reméletem, hogy Guszti nem a tanárnő tanácstalanságát, hanem a vicces sminkjét látja csak !

Amikor a kert egyik feléből a másikba igyekeztünk,mert hogy ott van az óvoda is, azon gondolkoztam, hogy hűha, most aztán rendesen bedobtuk őket a mélyvízbe !

Az óvodában igazán a szokásos kép fogadott. Sok rohangászó kisgyerek között néhány pityorgó kislány, kisfiú....Alapvetően ez szerintem mindenhol így van szeptember 1-én.
Glória nagycsopotba került Angelica nénihez, aki megmutatta kissé megszeppent lányunknak, hogy Ő már nagyon várta és a nevét is felirogatta a falra, fogasra, stb.....Igyekezett megnyugtatni, hogy minden rendben lesz, hamar megszokja majd az új közösséget, mert ez a kicsiknek sokkal gyorsabban megy.
Láttam egy hasonló korú kislányt, aki nagyon emlékeztetett Glória kedvenc barátnőjére Reginára. Erre gyorsan fel is hívtam Glória figyelmét és így viszonylag könnyen el tudtunk jönni az átadóból. ;-)


Délután nagy élménybeszámoló volt az igazgató részéről is.
Elmondta, hogy tesztelik a gyerekek ismeretit és azt gondolja, hogy nyugodtan mehetnének felsőbb osztályba,mert mindent vígan megoldanak, csak még a nyelvi nehézség leküzdésére keresnek vmi megoldást!
Guszti benyomására voltam igazán kíváncsi, de azt mondta, hogy vele nagyon kedves volt a tanárnő és hogy a teremben a táblán az "Isten hozott " (magyarul ! ) felirat fogadta !
Szóval reménykedek! :)

Ja és a smartboard : ez a szuperszónikus iskolatábla, amit a hagyományos tábla mellett használnak, na ez mindannyiukat elbűvölt természetesen ! :))))))