Van egy nagycsalàd az iskolàban, màig nem tudtuk hànyan is vannak , Zalàn két kisgyerekkel, Dia egy màsikkal jàr egy csoportba és borzasztó, de szerdàn meghalt az édesanyjuk !
Ma làttam az értesítôt az óvoda ablakàban és hàt nagyon szívbemarkoló az egész tôrténet.
6 testvér gyàszolja az anyukàt ! :(((( Volt még egy testvérûk, de valamikor , valamiért ô is meghalt ! (talàn ez lehetett a fiatal anya betegségének fô forràsa ????? )
Nagyon sajnàlom az egész csalàdot, ez rettenetes !
Az egyik kisfiú, 4 éves , amikor bent voltam Diàéknàl a csoportfoglalkozàson, ott sûndôrgôtt a kôzelemben, meg is jegyeztem, hogy milyen cuki ez a kisfiú, mosolygósan félénk, nyilt tekintetû, szivesen fogta a kezem egy-egy kôzôs feladatnàl.....A 6 gyerekbôl 4-en, 10 év alatt vannak .
Rettenentes belegondolni is , bàr azt hiszem, hogy ilyenkor (is) talàn jobb, hogy sokan vannak tesók, a hiànyt is kicsit "kônnyebben "fogjàk feldolgozni.....kônnyebben ???
Nagyon sajnàlom ôket, az embernek fàj a lelke és nem csak azért, mert bele tudom érezni magam a helyzetbe , hanem mert ez nagyon szivfacsaró, sorsforditó "pillanat" az àrvàn maradt csalàd életében !Vajon az Apuka hogy fogja tudni tovàbb csinàlni a mindennapokat ? A gyerekeket ki fogja megôlelni , megsimogatni , vigasztalni, ha kell ?
Mennyire kicsi problémàkkal küzdünk ....hogy eltörpülnek a nehézségeink ilyenkor !
Egyre csak az jàrt a fejemben, hogy
" Istenem ne hagyd magukra ôket ! Emberileg most elképzelhetetlen, de tôltsd be azt az ûrt, ami most ott tàtong a csalàd életében !Te gyógyítsd meg sebzett szíveiket, segitsd àt ôket ezen a félelmetes és ismeretlen szakaszon ! A gyàszukban àllj mellettûk, adj sok erôt az új kihívàsokhoz , nyiss az életûkben egy új és reményteli szakaszt, hogy újra boldog lehessenek , hogy túllàthassanak a pillanatnyi elmúlàson ! Ámen ! "
Ma amikor ezen gondolatok kôzepette elôvettem a Bibliàmat, hogy elolvassam a màra javasolt igeszakaszt , a màr annyiszor megtapasztalt békesség ôntôtt el, miutàn elolvastam a Jànos 19, 25-27.
Ez a pàr igevers arról ir, amikor Jézus a kereszten a halàla elôtti pillanatokban még gondoskodik az anyjàról , Màriàról . Kedvenc tanitvànyàra bízza a szàmàra legfontosabb rokonàt .
„Jézus keresztjénél ott állt anyja. Amikor Jézus meglátta ott állni anyját, és a tanítványt, akit szeretett, így szólt anyjához: „Asszony, íme a te fiad!” Azután így szólt a tanítványhoz: „Íme a te anyád!” És ettol az órától fogva otthonába fogadta ot az a tanítvány.” Jn 19,25-27
az jutott errôl az eszembe, hogy bàr mindannyiunkkal megtörténnek hitet próbàló nehézségek, de Isten nem feledkezett és nem feledkezik meg rólunk semmilyen kôrûlmények kôzôtt sem . Az ô terveiben ,amik bôven elôttûnk jàrnak , màr gondoskodik is rólunk . Nem maradunk magunkra!!!
Bízom benne, hogy erre a csalàdra is lesz gondja , szàmukra is megvan a terv , ami tovàbbsegíti és teljessé teheti az életûket!
Minden hàttérben segítô ima szàmit ! Nem csak azoknak akikért imàdkoznak, hanem sajàt magunknak is ,akik Istenhez fordulunk bànatunkkal, örömünkkel.
Ezért bíztatok most minden errejàrót, hogy "tegye szóvà" a Mindenható elôtt ennek a csalàdnak a sorsàt, hogy egyszer , ha visszanéznek életûkre , sajàt vallomàsként mondhassàk el az egyik legszebb, verses anekdotàt ,ami az ehhez hasonló nehéz élethelyzetekrôl szól !
| Lábnyomok Álmomban Mesteremmel tengerparton jártam, s az életem nyomai rajzolódtak ki mögöttünk: Két pár lábnyom a parti homokon, ahogy ő mindig ott járt énvelem. De ahogy az út végén visszanéztem, itt-amott csak egy pár láb nyoma látszott, éppen, ahol az életem próbás, nehéz volt, sorsom mostoha. Riadt kérdéssel fordultam az Úrhoz: „Amikor életem kezedbe tettem, s követődnek szegődtem, Mesterem, azt ígérted, soha nem hagysz el engem, mindennap ott leszel velem. S most visszanézve, a legnehezebb úton, legkínosabb napokon át mégsem látom szent lábad nyomát! Csak egy pár láb nyoma látszik ott az ösvényen. Elhagytál a legnagyobb ínségben?” Az Úr kézen fogott, s szemembe nézett: „Gyermekem, sose hagytalak el téged! Azokon a nehéz napokon át azért láttad csak egy pár láb nyomát, mert a legsúlyosabb próbák alatt téged vállamon hordoztalak!” Ismeretlen szerző után németből Túrmezei Erzsébet fordította |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése