A hangulat pedig fantasztikus volt, igazàból ezt nem is lehet elmondani, ezt àt kell élni, megéri.
A tàv nem volt nehéz, egészen a végéig azon töprengtem, hogy àtadom a vàltós rajtszàmot Lórinak, hogy érvényes legyen a futàsunk és tovàbbmegyek az egész tàvra, de a tàvom vége elôtt a térdeim hoztàk a papirformàt, így ott végérvényesen elengedtem ezt a tervet és örültem közös teljesitményünknek , no és Mikinek is .
Kb 11 km nél tanuja voltam egy szomorú és megdöbbentô eseménynek Egy futótàrsunk, aki meglehetôsen nagy túlsúllyal rendelkezett , összeesett és megàllt a szíve. Valaki odaugrott és megkezdte az újraélesztést . Miki negyed óràval mögöttem haladt arra, akkor még küzdöttek érte, igy arra gondoltunk, hogy valószínûleg nem élte túl. Aztàn két nap mulva valaki kiposztolta, hogy a kitartó szívmasszàzsnak köszönhetöen élve adtàk àt a mentösöknek . ......hàtha.....reméljük a legjobbakat !
....és akkor most jöjjenek a képek !
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése