Persze az otthon maradt rokonok hiányoztak, de az jó volt, hogy Sylvi is velünk ünnepelt ,de tudom, hogy Neki meg a saját gyermekei hiányozhattak ! :(
Ettől függetlenül elég kedélyesen telt ez a 3 nap, leszámítva némi izgalmat, mint például a csengőszó előtti pánikot, amikor is nem találtam Artúr ajándékát és már szinte mindent tűvé tettem a lakásban....de sehol semmi....már-már pánikba is estem, a család beavatott fele is kutatott, pakolt, keresett, mire nagy nehezen előkerült titkos rejtekhelyéről a dobozka.
Megkönnyebbülés !
Aztán sírás a lányszobából....?! Dia tépte le magáról az ünneplő ruhát, közölve, hogy Ő azt nem akarja felvenni, mert a" játszós" pamutgarbóját szemelte ki magának , szoknyáról pedig hallani sem akart, max. egy harisnyanadrág.
Kissé viharvert állapotban , de megkezdtük az idei megemlékezést és ajándékozást,ami aztán kárpótolta az előbbi izgalmakban elpusztult idegsejtek okozta károsodást, egyszóval volt öröm.
Itt pedig néhány kép :
Csak oldalról nézve nagy (magas) a poci, elölről teljesen konszolidált! Kérdez meg olyat aki 15-25 kg-ot híztak a terhesség alatt. Helyes poci és kész!!!
VálaszTörlésMert Te aranyos és elfogult vagy velem !!!
VálaszTörlésAzért köszönöm ! :)
remekül nézel ki :)és persze mindenki:)
VálaszTörlésjó volt megnézegetni a képeket!
Ti is nagyon hiányoztatok :(
:) Köszönjük szépen ! :)
VálaszTörlés