"hihetetlen család 2. "

Most nem az otthoni kalandjaimról mesélek elsősorban, hanem a családi történet valódi folytatásáról !

Miután kedden este sikerült Petit kiszabadítani a lakásból, "nyugodtan "teletek a napok.
Ma délig !!!!
Éppen Sógornőmékkel készülődtünk az ebédhez, amikor csöngött a magyar telefonom. Faterkám volt "otthonról ".
Kérte, hogy próbáljam elérni Sylvit Blankenbergeben a telefonján, mert mindannyian kijöttek a lakásból és SENKI nem vitt magával kulcsot : se Guszti, se Laci, se Fater. Fater volt az utolsó ,aki elhagyta a lakást, de egyik férfi rokonomnál sem volt telefon, Faternál is csak a magyar, így Sylvi számát sem tudták fejből. Ezúton nem be - , hanem kizárták magukat a kecóból . :)
Mit volt mit tenni, engem riasztottak 1600 km-ről, hogy érjem el Sylvit, aki Tőlük 3 km re tartózkodott, hogy a pótkulcsot szeretnék elhozni Tőle.
Mivel slusszkulcs sem volt a zsebükban, maradt a bringa, azzal be Blankenbergebe, onnan vissza Zeebruggeba a Sylvi lakásába a pótkulcsért.
Így némi kitérő után sikerült bejutniuk a lakásunkba.
Bár én mondtam Nekik, hogy ne aggódjanak, mert este már megyek vissza és beengedem őket.
Hát igen, látszik, hogy kulcsfigura vagyok a családban !

Itt jegyezném meg , hogy le fogom védetni a blogom tartalmát, mert néha az az érzésem, hogy valaki előbb utóbb megfilmesíti életünket és akkor biztosan nem születik meg az Üvegtigris 4. :))))